Mist nyelvleckék 0. (Bevezetés, tartalom)

 

Mist nyelvleckék

Segédanyag Mistaria nyelvének elsajátításához

Bevezető

Egy könyvben alkotott világ akkor teljes, akkor hiteles, ha a legapróbb részletekig kidolgozza az író. Épp ezért óriási felelősség világot létrehozni: történelem, kultúra, jogrend, természeti törvények, élőlények, tájak, s nem utolsó sorban nyelv szükséges hozzá. S ezzel helyben vagyunk: az én Avilágom kapott saját nyelvet, az ország hivatalos nevét is adó mistet. Több ponton szólalnak meg a szereplők e nyelven, s ha az olvasó egy kicsit kíváncsibb az átlagnál, gondolkodni kezdhet: vajon hogy lehet mistül a kenyér, papucs, éjszaka, könyvtár? Miként lehet köszönni, boldog születésnapot kívánni, részvétet nyilvánítani mistül? Hogy hangzanak e nyelven a híres szállóigék, mint „jöttem, láttam, győztem” vagy „vétkesek közt cinkos, aki néma”? A bátrabbak odáig is eljuthatnak, hogy megtanulható-e a mist nyelv? Nos, a válaszom az: igen.

Rögvest A farkasfalka megjelenését követően indítottam útjára Mist nyelvleckék posztsorozatomat Facebook- és Instagram-oldalamon, ám a később csatlakozóknak igen macerás volna visszakutatni ezeket. Így arra gondoltam, összefoglalom a mist nyelv szabályait, rendszerét, s afféle „online nyelvkönyv” formájában közzéteszem itt, a blogomon. Így bárki, bármikor könnyedén felcsaphatja, tanulmányozhatja, ha elég vállalkozó szellemű, meg is tanulhatja. Nyelvvizsgázni egyelőre nem lehet belőle, de ki tudja, egy nap talán több lesz belőle, mint magunk szórakoztatása (bár azon jómagam is meglepődnék).

Egy szó mint száz, légy üdvözölve, Kedves Olvasó! Dai Antcst currgo graidst nu vo! Az Ősök vigyázzák lépteid a mist nyelv rögös útjain!


Tartalom

1.      A mist nyelvről általában

1.1.   Eredet és jellemzők

1.2.   Hang- és betűkészlet

1.3.   Fonetika

1.4.   Kivételek és furcsaságok

2.      Szóelemek

2.1.   A szóelemek rendszere

2.2.   A szótő

2.3.   A toldalékok

3.      Szófajtan

3.1.   A szófajok rendszere

3.2.   Az igék jellemzői

3.3.   A főnevek jellemzői

3.4.   A melléknevek jellemzői

3.5.   A számnevek jellemzői

3.6.   A határozószók jellemzői

3.7.   Az igenevek jellemzői

3.8.   A névmások jellemzői

3.9.   A viszony- és mondatszók jellemzői

4.      Mondattan

4.1.   A mondatok típusai

4.2.   Kijelentő mondat

4.3.   Tagadó mondat

4.4.   Kérdő mondat

4.5.   Felszólító mondat

4.6.   Felkiáltó mondat

4.7.   Óhajtó mondat

4.8.   Passzív szerkezet

4.9.   Kivételek

5.      Helyesírás, nyelvhelyesség

5.1.   Helyesírási szabályok rendszere

5.2.   Igék helyesírása

5.3.   Főnevek helyesírása

5.4.   Keltezés

5.5.   Egyéb szabályok

5.6.   A szokás és hagyomány szerepe, kivételek

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mist nyelvleckék 3. (Szófajtan)

Mist nyelvleckék Segédanyag Mistaria nyelvének elsajátításához Szófajtan A szófajok rendszere A mist nyelv szófaji csoportjai (a magyarhoz hasonlóan) alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Az alapszófajok önálló jelentéssel, toldalékolási rendszerrel bírnak; feladatuk a mondatok felépítése, lévén a mondatrészek alkotói. Ide tartoznak az igék, főnevek, melléknevek, számnevek, határozószók, névmások és igenevek. A viszonyszók önállóan nem, csak alapszófajjal együtt kapnak úgynevezett viszonyjelentést. Névelők, névutók, kötőszók, igekötők, módosító- és tagadószók tartoznak ide. A mondatszók jelentés és toldalékolhatóság nélküli szavak. A hangutánzó- és indulatszók, illetve a mondatértékű módosítószók tartoznak ide. Az igék jellemzői Az igék cselekvés, történés, létezés kifejezésére használatosak. Szótári alakjuk minden esetben –ol morfémára végződik – ez a főnévi igenévi alak is egyben (lásd: Az igenevek jellemzői ). E szótagot levágva kapjuk az ige „alap alakját”, vagyis a jelen ide...
További információk

Mist nyelvleckék 5. (Helyesírás)

  Helyesírás, nyelvhelyesség Helyesírási szabályok rendszere Minden nyelv igényes, helyes használatának vannak szabályai. Ennek teljeskörű ismerete sokszor az anyanyelvűeknek sem egyszerű. Épp ezért nem célom kimerítő jelleggel bemutatni a mist nyelv helyesírásának és nyelvhelyességének szabályait, inkább rendszerezem, összefoglalom az eddig érintett információkat. Ezek alapján a toldalékoláshoz kapcsolódó egybeírás-különírás eseteiről, a tulajdonnevek és köznevek helyesírásáról, a keltezésről, valamint a szokások miatti kivételekről ejtek szót az alábbiakban. Igék helyesírása Láthattuk, hogy az igék toldalékait mindig egybeírjuk a szótővel. A sorrend: képző(k), jel(ek), rag (kivéve ha állandósult esetről van szó, lásd Az igék jellemzői ). A módjelet mindig megelőzi az időjel. Igekötőket nem igazán használ a mist nyelv, inkább az értelmező esettel oldja meg a kifejezés sokszínűségét – ha mégis használ, azt külön kell írni, az ige elé. Főnevek helyesírása A mistben köz...
További információk