Mist nyelvleckék 5. (Helyesírás)

 

Helyesírás, nyelvhelyesség

Helyesírási szabályok rendszere

Minden nyelv igényes, helyes használatának vannak szabályai. Ennek teljeskörű ismerete sokszor az anyanyelvűeknek sem egyszerű. Épp ezért nem célom kimerítő jelleggel bemutatni a mist nyelv helyesírásának és nyelvhelyességének szabályait, inkább rendszerezem, összefoglalom az eddig érintett információkat.

Ezek alapján a toldalékoláshoz kapcsolódó egybeírás-különírás eseteiről, a tulajdonnevek és köznevek helyesírásáról, a keltezésről, valamint a szokások miatti kivételekről ejtek szót az alábbiakban.

Igék helyesírása

Láthattuk, hogy az igék toldalékait mindig egybeírjuk a szótővel. A sorrend: képző(k), jel(ek), rag (kivéve ha állandósult esetről van szó, lásd Az igék jellemzői). A módjelet mindig megelőzi az időjel. Igekötőket nem igazán használ a mist nyelv, inkább az értelmező esettel oldja meg a kifejezés sokszínűségét – ha mégis használ, azt külön kell írni, az ige elé.

Főnevek helyesírása

A mistben köznévnek minősülnek, s ezáltal nagy kezdőbetűvel írandók az egyedi nevek, gyűjtőnevek, anyagnevek, történelmi események nevei és ünnepnevek. Tulajdonnevek a személynevek, földrajzi nevek, hónapok nevei, címek, csillagnevek, intézménynevek, állatnevek.

A tulajdonnevek közül a földrajzi-, illetve személynevekről érdemes pár szót ejteni. Előbbiek kapcsán általánosságban elmondható, hogy a többtagú hegységek, folyók, tavak, erdők nevében a tájnév kerül előre, s azt követi a terület neve – kötőjel nélkül, s mindkettő nagybetűvel írandó. Csak a minőségjelzős szókapcsolat kivétel. A „mesterséges tájak” (utcák, államok, közigazgatási egységek, városok) neve alapvetően külön írandó, a régi településnevekben lehetnek eltérések amennyiben nevük a mist nyelv előttről származik, illetve a partiák nevében kell esetenként kötőjel.

Rövid áttekintő:

·       Mero Otis: Otis-puszta

·       Mairus Vetiperentia: Óperenciás-tenger

·       Arugsivilur: Ezüsterdő

·       Nori Mero Otis: Északi Otis-puszta

·       Colubeir Rexoz: Galamb Királyság

·       Nori Pailunoz-Pruicoz Partia: Északisík-Meredély Partia

·       Luper: Luper

A tulajdonnevek áttekintését folytatva a személynevekről, valamint az ezekhez kapcsolódó fonetikai, helyesírási szabályokról lesz szó.

Mistaria legtöbb családja (pl.: Doranskyk, Marothanok, Trototák) bőven a Tanács és a mist nyelv létrejötte előttről származnak. Így amolyan „maradványbetűkként” lelhetők fel bennük a mistben jelen nem lévő hangzók, mint a w és az x. S nem csak a család-, hanem a keresztnevek kapcsán is fennmaradtak a régi kor tanúiként különleges helyesírású nevek.

A mist nevek esetén a keresztnév kerül előre, utána a családnév. A ragadványnevek, jelzők a teljes név elé kerülnek. A köznevesülés létező jelenség, ezzel a főnevek toldalékainál ismerkedünk meg részletesebben. Egyes családnevekben előfordulnak néma hangzók, de a toldalékokat ebben az esetben is kötőjel nélkül, folyóírással kapcsoljuk a szóhoz.

A történetben eddig a következő különleges ejtésű személy- és földrajzi nevek fordultak elő:

·       Marothan [Marotán]

·       partia [párcia]

·       Wlottenill [Vlottenyill]

És pár példa a személynevekre:

·       Konrad Marothan

·       Sufraq Gregor: Romlott Gregor

·       Rolandra: Rolandot

Intézménynevek minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni, kivéve a kötőszavakat, toldalékszerű szócskákat (pl.: Coinsli nu Shaimanst – Sámánok Tanácsa)

Toldalékolás tekintetében főnevek esetében a képzőket, a többes szám jelét és a tárgyragot kell a szótő után „ragasztani” – ebben a sorrendben. A többi toldalékot a szó elé, külön kell írni.

Keltezés

A keltezés, valamint az évszámok kiolvasása nem ördöngösség a mist nyelvben. A hétköznapok során az élőbeszédben hasonló logika szerint mondják az évszámokat, dátumokat, mint mi. Lényeges különbség a hónapok neve, melyeknek egyedi mist neve van.

Egy igényes krónikában, hivatalos levélben, előkelő társalgás során kissé kacifántos megnevezést használnak az avilágiak, mely nagyjából úgy fordítható, hogy „az 547. esztendőbeli jégbontó havának hatodik napján.”

A kisebb időegységeket hasonlóképp mondják, mint a magyarban kell, azonban óra, perc, másodperc helyett momentum, minuta és pillanat az időt mérő egységeik.

A hónapok mist és magyar neve:

·       Mensai nu Glicsolc: Jégbontó hava

·       Mensai nu Tempast: Fergeteg hava

·       Mensai nu Vedri: Kikelet hava

·       Mensai nu Vezost: Szelek hava

·       Mensai nu Proim: Ígéret hava

·       Mensai nu Sulerduz: Napisten hava

·       Mensai nu Oimu: Áldás hava

·       Mensai nu Nuipai: Újkenyér hava

·       Mensai nu Terogmatrai: Földanya hava

·       Mensai nu Aigrolu: Magvető hava

·       Mensai nu Murei: Enyészet hava

·       Mensai nu Soin: Álom hava

Egyéb dátumokhoz kötődő fontos szavak:

·       primei: tavasz

·       eitai: nyár

·       otolio: ősz

·       hirveg: tél

·       pillanat: pillanat (két másodpercnek felel meg)

·       minuta: perc

·       momentum: óra

·       deit: nap

·       soimut: hét

·       mensai: hónap

A szokás és hagyomány szerepe, kivételek

A mist mesterséges nyelv, ennek köszönhető, hogy ily kevés a kivétel benne, ennyire koherens, szabályos. Ám az ezt megelőző ősi nyelv emlékeként, a hagyományt követve maradtak kivételes, eltérő elemek. Ez is bizonyítja, hogy az íratlan szabálynak, a szokásnak mennyivel nagyobb hatása van a mistariaiakra, mint a kőbe vésett reguláknak.

Ilyen maradványemlékek egyes betűk (pl.: w, x) és egyes nevek helyesírása (pl.: a „je” kezdetű nevek „dzse”-nek ejtendők; ilyen név a Jeni és a Jeka).