Mist nyelvleckék 2. (Szóelemek)

Mist nyelvleckék

Segédanyag Mistaria nyelvének elsajátításához

Szóelemek

A szóelemek rendszere

Mint a magyarban, a mistben is szótőről és toldalékokról beszélhetünk, utóbbi csoporton belül képzőket, jeleket és ragokat különböztetünk meg. E toldalékok sorrendje a magyarhoz hasonlatos: képző, jel, rag. Azonban ez csak akkor igaz, ha a toldaléktípus „hozzáragad” a szótőhöz, ugyanis nem mindegyik toldalék mutat agglutináló jegyeket, ahogy ezt a mist nyelv általános jellemzésénél is írtam (például ilyen a birtokviszony, melyet a mist a nu kötőszóval fejez ki; lásd: A viszony- és mondatszók jellemzői).

A szótő

A szótöveket két csoportra oszthatjuk: önállóan is előforduló, illetve önállóan nem előforduló szótövek. Előbbiek közé igék, főnevek, melléknevek, igenevek, névmások szótári alakjai tartoznak főképp (de az igék szótári alakjához lásd: Az igék jellemzői), utóbbiakhoz pedig azon képzett szavak, melyek szótöve némiképp módosult a toldalékolás miatt.

A toldalékok

Minden szófaji csoportnak saját toldalékolási rendszere van, saját képzőkkel, jelekkel, ragokkal. Ezek részletes bemutatására az egyes szófaji csoportok ismertetésekor kerül majd sor, alább csak fajtáik felsorolása történik.

A képzők nevüket azalapján kapják, milyen szófajú szót hoznak létre, így vannak ige-, főnév-, melléknévképzők. A leggazdagabb a főnévképzők rendszere, ezekből összesen hatféle altípus van.

Jele van az időnek és módnak, a többes számnak, a közép- és felsőfoknak.

Ragok közül az eset-, tárgy- és határozóragokat kell megemlíteni.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mist nyelvleckék 3. (Szófajtan)

Mist nyelvleckék Segédanyag Mistaria nyelvének elsajátításához Szófajtan A szófajok rendszere A mist nyelv szófaji csoportjai (a magyarhoz hasonlóan) alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Az alapszófajok önálló jelentéssel, toldalékolási rendszerrel bírnak; feladatuk a mondatok felépítése, lévén a mondatrészek alkotói. Ide tartoznak az igék, főnevek, melléknevek, számnevek, határozószók, névmások és igenevek. A viszonyszók önállóan nem, csak alapszófajjal együtt kapnak úgynevezett viszonyjelentést. Névelők, névutók, kötőszók, igekötők, módosító- és tagadószók tartoznak ide. A mondatszók jelentés és toldalékolhatóság nélküli szavak. A hangutánzó- és indulatszók, illetve a mondatértékű módosítószók tartoznak ide. Az igék jellemzői Az igék cselekvés, történés, létezés kifejezésére használatosak. Szótári alakjuk minden esetben –ol morfémára végződik – ez a főnévi igenévi alak is egyben (lásd: Az igenevek jellemzői ). E szótagot levágva kapjuk az ige „alap alakját”, vagyis a jelen ide...
További információk

Mist nyelvleckék 0. (Bevezetés, tartalom)

  Mist nyelvleckék Segédanyag Mistaria nyelvének elsajátításához Bevezető Egy könyvben alkotott világ akkor teljes, akkor hiteles, ha a legapróbb részletekig kidolgozza az író. Épp ezért óriási felelősség világot létrehozni: történelem, kultúra, jogrend, természeti törvények, élőlények, tájak, s nem utolsó sorban nyelv szükséges hozzá. S ezzel helyben vagyunk: az én Avilágom kapott saját nyelvet, az ország hivatalos nevét is adó mistet. Több ponton szólalnak meg a szereplők e nyelven, s ha az olvasó egy kicsit kíváncsibb az átlagnál, gondolkodni kezdhet: vajon hogy lehet mistül a kenyér, papucs, éjszaka, könyvtár? Miként lehet köszönni, boldog születésnapot kívánni, részvétet nyilvánítani mistül? Hogy hangzanak e nyelven a híres szállóigék, mint „jöttem, láttam, győztem” vagy „vétkesek közt cinkos, aki néma”? A bátrabbak odáig is eljuthatnak, hogy megtanulható-e a mist nyelv? Nos, a válaszom az: igen. Rögvest A farkasfalka megjelenését követően indítottam útjára Mist nyelv...
További információk

Mist nyelvleckék 5. (Helyesírás)

  Helyesírás, nyelvhelyesség Helyesírási szabályok rendszere Minden nyelv igényes, helyes használatának vannak szabályai. Ennek teljeskörű ismerete sokszor az anyanyelvűeknek sem egyszerű. Épp ezért nem célom kimerítő jelleggel bemutatni a mist nyelv helyesírásának és nyelvhelyességének szabályait, inkább rendszerezem, összefoglalom az eddig érintett információkat. Ezek alapján a toldalékoláshoz kapcsolódó egybeírás-különírás eseteiről, a tulajdonnevek és köznevek helyesírásáról, a keltezésről, valamint a szokások miatti kivételekről ejtek szót az alábbiakban. Igék helyesírása Láthattuk, hogy az igék toldalékait mindig egybeírjuk a szótővel. A sorrend: képző(k), jel(ek), rag (kivéve ha állandósult esetről van szó, lásd Az igék jellemzői ). A módjelet mindig megelőzi az időjel. Igekötőket nem igazán használ a mist nyelv, inkább az értelmező esettel oldja meg a kifejezés sokszínűségét – ha mégis használ, azt külön kell írni, az ige elé. Főnevek helyesírása A mistben köz...
További információk